Ez nem rövidtávfutás, hanem egy hosszú hónapokig tartó maraton – int Alessandro Vespignani tudományos jövendőmondó, aki az ezredforduló tájékán megteremtette a modern járványok modellezésének eszköztárát. Most azt mondja, nem vagyunk még túl a nehezén.
Nemcsak adatvédelmi vita folyik, hanem az is bizonytalan, mennyire lesz pontos és hasznos a fertőzöttek követhetőségére szolgáló rendszer.
Akár az okostermosztátok is segíthetik a koronavírus elleni védekezést – adódik egy következtetés több olyan tanulmány eredményeiből, melyekben a kutatók azt vizsgálták, miként befolyásolja az influenzavírust a páratartalom. Ugyanis a levegő nedvességtartalma jelentős hatással lehet a vírus terjedésére.
Magyarországon a különböző közösségi hálózatokhoz csatlakozók aránya egyharmaddal magasabb az uniós átlagnál, az online vásárlásoknál viszont jóval óvatosabbak a magyarok, mint a nyugati-európaiak. Mindeközben a KSH legutóbbi felmérése szerint a hazai cégek egyharmadának még internetes honlapja sincs.
Elfeledett ifjú Robinsonok szívmelengető története az egyik tétel, amelyre új, nagyon optimista könyvét építi Rutger Bregman holland történész és újságíró.
A sűrűn lakott New Yorkban pusztít a koronavírus, Delhiben alig. Az elöregedett Észak-Olaszországban sokan haltak meg, Japánban nem. A forró afrikai országokban kevés a beteg, Brazíliában sok.
A szakértők szerint nagyon valószínű, hogy még a Covid–19-járványnak véget vető vakcina vagy gyógyszer megjelenése előtt megérkezik az eddig csaknem négymillió embert megfertőző SARS-CoV–2 vírus második hulláma.
Számos kultúrában pusztító éhínség idején szinte természetesnek hatott, hogy a közösség életben maradásáért az időseket magukra hagyják, és ezzel is kevesebb lett az éhes száj. Az ókortól a jelenkorig számos hagyományról maradtak fenn emlékek, ahogy még Erdélyből is származik legenda az öregek halálba kényszerítéséről.
Álhíreket nem azért érdemes terjeszteni, mert hazugságok, hanem azért, mert jól fel lehet velük bosszantani az ellenséget. Sőt ha ezt a célt el lehet érni úgy is, akkor a hírek akár igazak is lehetnek.
Talán a koronavírus ellen is bevethető az a hegesedéscsökkentő gyógyszer, amelyet egy magyar kutatócsoport szabadalmaztatott több országban. A csapat vezetője Fekete Andrea gyermekgyógyász és kutató, aki nemcsak áttörést jelentő tudományos eredményükről, hanem például a karantén lelki egészségre káros hatásairól is beszél. HVG-portré.
Nem egészen igaz, hogy az alapbetegségeibe hal bele a Covid-19 legtöbb áldozata – állítják brit tudósok. De mi az oka a rettenetesen sok amerikai halálesetnek, illetve lakosságarányosan miért Belgiumban van messze a legtöbb halálos áldozat?
A világjárvány miatt bekövetkezett gyárleállások tapasztalatai nyomán új lendületet kaphat a 4. ipari forradalom. Már rövid távon előtérbe kerül az automatizáció és a távvezérlés a termelésben, hosszabb távon pedig a nagy termékválasztékot kis mennyiségben előállító, illetve felhőalapú gyártásé lehet a jövő.
A kutatók már évekkel ezelőtt figyelmeztettek, hogy elkerülhetetlen egy újabb veszélyes világjárvány kitörése. Most, hogy az új koronavírus rászabadult az emberiségre, érdemes lenne komolyabban venni azokat a tudományos előrejelzéseket, melyek szerint újabb és súlyosabb pandémiák leselkednek a világra.
Mikor tetőzik a járvány, és mikor lehetünk túl rajta? Az újságolvasó – de talán egyik-másik politikus is – alig talál támaszt az előrejelzésekben. Miért adnak eltérő eredményeket a modellek?
Tiszteletet érdemel, ahogyan a vakrepülésben navigáló orvosok világszerte leleplezik a koronavírus további gonosz trükkjeit.
Megfigyelték, hogy egy apró madárka, a vöröscsőrű nyűvágó segít az orrszarvúknak elmenekülni a rájuk vadászó vadorzók elől.
Nemcsak ruhát, cipőt, elektronikát hoznak a konténerszállító hajók Ázsiából, hanem mérgező gázokat is.
Lassan két hónapja került a kamrákba a rengeteg tartósnak gondolt élelmiszer. Kis kémia: mitől függ, hogy az ennivalók meddig tarthatók el?
Könnyebben megtalálható a tengerek műanyagszennyezése, mint gondolnánk. Ezt sugallják holland és ausztrál kutatók.
A nagy New York-i áramszünet (mindegy, melyik) után kilenc hónappal több gyerek született – legalábbis így szól a városi legenda. Logikus kérdés, hogy a koronavírus hónapjaiban, a jóval hosszabb ideig tartó bezártság közben több gyerek fogan-e meg. Ennek jártak utána a Firenzei Tudományegyetem munkatársai.
